A Kisfogház Emlékhely 2001-ben az Igazságügyi Minisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága segítségével, a Politikai Foglyok Szövetségének alapító elnöke Fónay Jenő – egykori halálraítélt – kezdeményezése és munkája nyomán jött létre a Budapesti Fegyház és Börtön területén.

A Kisfogház a kommunista diktatúra idején vált hírhedtté. Itt már a Rákosi-rendszerben is végeztek ki politikai foglyokat, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően pedig a Kádári megtorlás központi színhelyévé vált. Ebben az időszakban több mint 200-an töltötték itt utolsó napjaikat. Itt végezték ki Nagy Imrét a forradalom miniszterelnökét, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Szabó Jánost a Széna tér, Angyal Istvánt a Tűzoltó utca és Iván Kovács Lászlót a Corvin köz legendás parancsnokát.

A terror egykori színterén létrehozott Emlékhely berendezése és kialakítása - a cellák, a siralomház, a vesztőhely - bemutatja, milyen körülmények között töltötték utolsó napjaikat a halálraítéltek.

Az Emlékhely udvarán lévő Emlékfalra került fel azoknak a martíroknak a névsora, melyet az IM és a POFOSZ által felkért történészekből és jogászokból álló bizottság az egyeztetések során állított össze. Az építők figyelmet fordítottak arra is, hogy az Emlékfalon maguk az emlekezők, a családtagok, hozzátartozók is elhelyezhessék emléktábláikat.

Az Emlékhely 2001. november 4-én tartott ünnepélyes felavatásán dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Fónay Jenő a POFOSZ elnöke mondott nyitóbeszédet. Ezután a történelmi egyházak képviselői megáldották és felszentelték az Emlékhelyet.

A Kisfogház Emlékhely a kegyelet és emlékezés, a felnövekvő generációk számára egyben a történelmi ismeretterjesztés helyszíne is.